Az utolsó alkalommal a tisabeavi gyászköltemények közül fogunk néhányat megnézni. Figyeljük meg,
- hogy a korábbi értelmezések hogyan szűrődnek bele ezekbe a versekbe;
- milyen új elemek kerülnek be?
Mind a két kérdés fontos a vallási élmény folamatossága és rutinizálódása ellen.
Kérdések a tanulás után:
1) Van egy régi elképzelés (lásd pl Rav Kook írásait) arról, hogy Izrael földje és Izael népe egymást befolyásolja jóra és rosszra is. Ha jól viselkednek a zsidók a föld is bőven terem, ha nem, akkor csak bogáncsot. És így tovább. Hol érhető tetten ez a gondolat Jehuda Halevy vesében?
2) Volt szó róla, de talán nem kapott elég hangsúlyt: Mit keres egyáltalán Jehuda Halevy verse a gyászköltemények között? Vesd össze pl a hasonló stílusban íródott harmadik költeménnyel, ahol a gyász minden mozzanata megtalálható.
3) Azt mondják, akinek nincs árnyéka, az a halál fia (lásd pl a Tórában: 4Móz 14:9). A harmadik költemény melyik része épít erre a képre?